Elolvastam a National Geographic aranyról szóló cikkét. Az író az arany értékét vette alapul, feltette a kérdést, vajon mennyire kreált az a mítosz, ami ezt a nemesfémet veszi körül?

Bár pár szakmai kérdésben vétett a cikk írója (vagy fordítója), de számomra elgondolkodtató volt, hogy az a fémdarab, amit én az ékszer készítésére használok milyen körülmények után kerül a kezembe. Azt hiszem még soha nem szembesültem azzal, hogy hatalmas méreteket ölt az a környezetkárosítás, ami az arany kitermelésével jár. Esőerdők, fajok tűnnek el az emberi beavatkozás révén.

Az emberiség eddigi történelme során több százezer tonna aranyat hozott felszínre és ennek a felét csupán az utóbbi 50 évben. Újabb aranykészletek feltárása már csak az eddiginél is embertelenebb körülmények között lehetséges pl. Peruban 5000 méter magasság felett, jeges aknákba ereszkedve. Az ehhez hasonló helyeken a munkavállalók kockázata igen magas, az egészségük mind a kőzet kitermelése során, mind pedig az arany finomítása során komolyan és maradandóan károsodik.

Az aranyat legfőképpen az ékszerek készítése miatt bányásszák e mellett az ipar, az elektronika, fogászat vesz fel belőle és cserekereskedelmi értéke is jellemző.

A cikk írója Brook Larmer az arany kulturális jelentőségére is kitér és Indiából hoz példát, ahol birtoklásának jelentősége leginkább itt épült be. Világpiaci szinten az első helyen áll Kínát és az USA-t megelőzve.Az arany a szélsőségesen szegények és gazdagok életében is kulcsfontosságú csak másképpen. Míg az elöbbieknék akár pár szemcse is havi megélhetést biztosít az egész család számára, addig a luxus oldalán csupán fényűző külsőségeket szolgál. Biztosan többen hallottak már aranyat, drágakövet felhasználó kozmetikai kezelésről. Ha belegondolok, hogy mondjuk az Andokban egy kilencéves gyerek azért töri a követ minden nap, hogy aztán majd valaki a világ túlsó végén arcpakolást készítsen a ráncaira, hát megborzongok tőle. Vannak olyan mozgalmak, akik kampányolnak a mellett, hogy senki ne forgalmazzon olyan aranyat, amely embertelen körülmények között, környezeti károk árán termelődött ki. Ez szerintem nem ellenőrízhető, bár már vannak olyan ékszerkereskedők, akik csatlakoztak.

Persze sokan az ékszereket sem tartják sokra, mégis, hogy a szakmám védelmére keljek, az arany értékéhez a megmunkálása során hozzáadunk és ha egy jól sikerült darab generációkon át egy családban marad már nem csupán egy egyszerű nyakék, gyűrű hanem igazi örökség válik belőle. A kérdés viszont továbbra is az, hogy ez az érték valódi-e?

Ezt a cikket http://krisztallit.blogspot.com/ -ról vettük át

krisztallit így mutatja be magát:

Benkő Krisztina vagyok. Pálya- elhagyó, megtaláló, kezdő, újrakezdő. Szentendrén élő ékszerész

kapcsolat: krisztallit@citromail.hu