Egy kis kínai arany. Kitermelésvezetők © chinadaily.com

Ahhoz, hogy az ércből érdemes legyen aranyat kinyerni, legalább fél gramm mennyiséget kell tartalmaznia tonnánként, de 1 gramm alatt nem szoktak bányát nyitni, sőt, a működő bányákból kinyert érc aranytartalma többnyire 1 és 5 gramm közé esik. A mélyművelésű vagy kemény sziklába vájt bányáknál az alsó határérték magasabb, általában 3 gramm. Szabad szemmel azonban csak azokban az ércekben lehet meglátni a fémet, amelyek aranytartalma meghaladja a 30 grammot 1000 kilogrammonként. Látható, hogy ez még mindig csak a 30 milliomod része a teljes mennyiségnek, ami közvetlen magyarázat a nemesfém magas értékére.

A legnagyobb aranytermelő az 1880-as évektől fogva Dél-Afrika volt, s innen származott a kínálat legalább 50 százaléka, sőt 1970-ben, a kitermelés csúcspontján – ez elérte az évi 1000 tonnát – a világtermelés 79 százalékát adták az ottani bányák. Tavaly azonban már csak 272 tonna volt a Dél-Afrikai Köztársaságban kitermelt mennyiség, miután egymást követő öt évben csökkent a felszínre hozott és piacra dobott arany mennyisége. A drasztikus visszaesést az okozta, hogy a bányászat fizikai feltételei romlottak, egyre nehezebb volt feltárni megfelelően magas fémtartalmú kőzeteket, megváltoztak a piaci viszonyok, a szigorodó biztonsági előírások pedig több magas hozamú, de igen veszélyes bánya bezárását eredményezték. A leghírhedtebb eset az volt, amikor tavaly 3200 bányász esett föld alatti csapdába egy omlás következtében a Harmony Gold Mining cég bányájában. Ezt követően elnöki rendelet írta elő a szerencsétlenséget szenvedett bányák működési feltételeinek felülvizsgálatát.

Ez oda vezetett, hogy tavaly a legnagyobb termelővé már Kína vált a maga 276 tonnás produkciójával. Ez a harmadik fém az alumínium és az acél mellett, amelyből a távol-keleti gazdasági tigris a legtöbbet állítja elő a világon. A londoni Gold Fileld Mineral Services (GFMS) fémpiaci tanácsadó cég szerint nem valószínű, hogy Kína ezt a státust egyhamar elveszítené, mert még csak most kezdődik a potenciális aranylelőhelyek igazi felkutatása. Nagy kanadai, ausztrál és amerikai bányavállalatok (például a Jinshan Gold Mines, Gold Fields, Sino Gold Mining stb.) ugyanis koncessziókat vettek és részesedéseket vásároltak kínai bányászati vállalkozásokban. Ráadásul a kínai bányák hatalmas előnye, hogy viszonylag kicsik, s a piaci változásokhoz sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni, mint a kitermelés zömét eddig adó hatalmas fejtések a világ más országaiban. A kínai aranytermelést az is ösztönözni fogja, hogy az egyre kiterjedtebb és vagyonosodó középosztály mind nagyobb keresletet támaszt; tavaly már a kitermelés 18 százalékát az ékszerészipar belföldi célpiacokon való értékesítésre vásárolta fel.

A világon összesen 2444 tonna aranyat bányásztak ki2007-ben. A legnagyobb aranytermelők: Kína 276 tonna, Dél-Afrika 272 tonna, Egyesült Államok 255 tonna, Ausztrália 251 tonna, Indonézia 171 tonna, Oroszország169 tonna, Peru 167 tonna, Kanada 93 tonna.

Forrás: HVG