Arany Klub

Arany Klub hírei

Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban május 31-ig

Szkíta aranykincsek

A régi keleti népek közül aligha van ismertebb a szkítáknál. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a görög Hérodotosz, a történetírás atyja a Kr. e. V. században oly remek leírást készített róluk nagy történeti művében, amely még ma is élvezetes olvasmány. De nem csak élvezetes, hanem alapjában igaz is, ezt igazolják az újabb és újabb régészeti leletek is. Különösen ismertek a szkíták a magyarok körében, hiszen a középkori magyar krónikák őshazájukat a keleti Szkítiában vélik, s azt írják, hogy a magyarok maguk is szkíta eredetűek.

A szkíták, a Kr. előtti 8. században új lovas nomád népként vonták uralmuk alá az eurázsiai sztyeppét. Országuk központja a Kárpátok, a Fekete-tenger és a Kaukázus által határolt terület volt. Nem hoztak létre egységes birodalmat, lazán kapcsolódó törzsek szövetségét alkották.

Fejedelmeik sírja fölé hatalmas, kurgánnak nevezett sírhalmokat emeltek, a halottakat pedig csodálatos aranytárgyakkal együtt temették el.

A kurgánok ékszer-, ruházat- és fegyverleletei mellet megismerkedhetünk a titokzatos ókori nép két kontinenst összekötő kulturális és gazdasági kapcsolataival is.

És amit láthatunk belőle

A Nemzeti Múzeum kiállításán a szkíta kultúra legfontosabb állomásaival ismerkedhet meg az érdeklődő látogató.

A korszak kiemelkedő színvonalú nemesfémművessége mintegy ezer alkotását csodálhatja meg a közönség a márciustól júniusig nyitva tartó kiállításon: német, orosz, román, ukrán múzeumokból érkező műtárgyak mellett a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének remekeit is.