Szeretettel köszöntelek a Arany Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Arany Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Arany Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Arany Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Arany Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Arany Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Arany Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Arany Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Magyarország történelmi és mai területén is az ókor óta aranylelőhelyek voltak, vannak. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a Kárpát-medencében már az ókorban is ismerték és kitermelték az itt élő népek.
Az ősmagyarok, mikor az új hazába érkeztek, már művelés alatt álló nemesfémbányákat találtak, melyeket előzetes ismereteik alapján tovább is műveltek. Mindemellett érdekességként érdemes megemlíteni, hogy őseinknek kiváló ismereteik voltak a fémek korabeli árairól.
Árpád-házi királyaink szabályozták a bányászatot, kiváltképp a nemesfémekét, s kimondták: „a föld méhe a királyé, a kibányászott nemesfémeket a kincstárnak kell beszolgáltatni”. Ez alól kivétel csak az esztergomi prímás, az ország második közjogi méltósága lehetett. Királyaink intézkedéseinek köszönhetően kiemelkedően gyors növekedés volt jellemző a magyar arany kitermelésére. Ebben az ágazatban egészen a XVI. századig európai viszonylatban Magyarország volt az első helyen.
A középkorban azonban hanyatlani kezdett a hazai ércbányászat. Ennek részben a felszínközeli telepek kimerülése és az ország középső területének török kézre jutása volt az oka, illetve az ország három részre szakadása. A törökök kiűzése után még hosszú időbe telt az ágazat talpraállítása.
A nemesfémbányászat újabb virágkora Mária Terézia idején kezdődött.
Born Ignác amalgámos aranykinyerési módszerével - az ércekbõl - hatékonyabbá vált a kitermelés. Ez a felfedezése az egész világ termelésére hatással volt még századunkban is.
Ezek után persze nem tehetjük meg legalább felsorolás szintjén – a teljesség igénye nélkül -, hogy ne említsük meg néhány nevesebb ötvös művészünk/művésznőnk nevét: Császár Magdolna, Engelsz József, Hann Sebestyén, Szentpétery József, Szilassy János.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A hazai aranytermelés története - mikor kinek a javára folyt?
Ma az arany elmerül az anyagban, aprópénzre váltódik, vérrel és kosszal mocskolódik be, ami annyi, mint: a hatalom és a szellem, a hierarchia és a rend széttörve, megcsúfolva feloszlik
A Nap az arany jelképe alkimiai szövegekben
Az arany értelme az AR erő és ANY anyag egyensúlyából születő fény.