Mióta ismerik az emberek az aranyat?

Valószínûleg a neolitikum (a kõkorszak késõbbi része) óta. Az egyiptomiak Kr. e. 3000 táján már felhasználták a pénzérmékben.

Miért kedvelik annyira?

Nemcsak a színe miatt. Más anyagokkal alig reagál, ellenáll a korróziónak. A savakban nem oldódik, csak a sósav és a salétromsav keveréke, a "királyvíz" oldja. A tiszta fém jól alakítható. Más fémekkel, például ezüsttel ötvözve keményebbé válik. Nagyon jól vezeti a hõt és az áramot.

Más anyagokkal nem keveredik?

Andreas Cassius 1685-ben felfedezte, hogy ha a királyvízben feloldott aranydarabhoz egy kis vizet, majd egy kis ónt adnak, bíbor színû anyag – "Cassius-féle aranybíbor" – keletkezik. Ez kolloid ón-hidroxidra telepedõ aranykolloid. Az arany történetének egyik nevezetes "hibáját" a XVII. századi spanyolok követték el, akik eldobták azt a fehér anyagot, amelyrõl késõbb kiderült, hogy arany és platina ötvözete.

Nem szokatlan az arany színe?

Az aranyat részben ezért kedvelik. Az aranyatomok magtöltése szokatlanul nagy, ami az elektronokat nagy sebességre gyorsítja fel. Az elektronok tömege megnõ és pályáik összehúzódnak (ez az úgynevezett "relativisztikus hatás"). Emiatt az atomok a látható tartományban is elnyelnek fényt (az ezüsttõl eltérõen), és az elem arany színben jelenik meg.

Hogyan bányásszák?

Az arany sûrûsége nagyon nagy (19,6 g/cm³). Kezdetben arra alapozták az elválasztását, hogy az aranyszemcsék gyorsabban ülepednek le a felkevert vízbõl. Az ókori Rómában az összezúzott köveket tüskés bokrokon mosták át, hogy az aranyszemcsék fennakadjanak. Késõbb rájöttek, hogy a higany amalgámozhatja az összezúzott kõben található aranyat, s az amalgámból (amely kb. 50 százalék aranyat tartalmaz), a higany desztillálással eltávolítható. Ezt az eljárást néhány brazil bányában ma is alkalmazzák, de a higanygõzök mérgezõek. Az 1880-as években mutatták ki, hogy a lúgis cianidoldatban, levegõ jelenlétében, az arany feloldódik. Ha az oldathoz cinket adunk, kiszorítja a kevésbé reakcióképes aranyat:

4Au + 8CN^– + O₂ + 2H₂O —> 4[Au(CN)₂]^– + 4 OH^–
2[Au(CN)₂]^– + Zn —> 2Au + [Zn(CN)₄]^2–

Van arany a tengerben?

Igen, de kinyerése nem gazdaságos.

Van más mód is az arany elõállítására?

Egy szokatlan baktérium, a Thiobacillus ferrooxidans lebontja a szulfidérceket, és az aranyat "kiszabadítja" (a baktérium azért furcsa, mert a savas környezetet kedveli). Néhány növény, például a Brassica juncea nevû indiai mustár (a káposzta egyik távoli rokona) magába gyûjti a talajból az aranyat, ha a földet ammónium-tiocianáttal permetezik be. A reagens komplexet képez az arannyal.

A pénzen kívül mire használják az aranyat?

Mivel az arany közömbös elem és jól vezeti az áramot, elektronikus alkatrészekbe építik be. A gyógyászatban is alkalmazzák, például köszvényellenes szerekben. Rákellenes gyógyszerekben is kísérleteznek az arannyal.

Forrás: kfki.hu