Az arany mítikus fém
Vegyjele az "au", latin nevéből az "aurum"- ból ered. A név egy tőről fakadhat és az aurórából származhat, ami a sugárzó "hajnal"-nak felel meg, vagyis már itt utaltak az arany sugárzó fényére.Azt mondják az aranyban testesül meg a napfény lényege. Az aranynak igazán ipari jelentősége tulajdonképpen kicsi, ha az elektronikától eltekintünk, itt ugyanis azt a tulajdonságát kihasználva, hogy nem oxidálódik a különböző érintkezők gyártására nagy mennyiségben használják fel.
Az arany a föld mélyének köszönhető. a szilárd födkéreg alatti olvadt,forró magmából feltörő láva olvadt állapotban hozza magával a mélyből különböző ásványokkal ércek formájában. Van olyan előfordulása, amikor a föld törésvonalai mentén vagy más vulkáni tevékenység során oldatok jutnak a már szilárd kőzetek közé, aminek hatására azok átalakulva aranyat is tartalmazó ásványokká alakulnak.
Az arany azon kevés fémek közé tartozik, amelyek a földön termlsfém formájában is megjelennek, mert nem oxidálódnak, nem vegyülnek könnyen szennyező elemekkel, ezért is nevezik nemesfémnek.

Termésfémként az aranyon kívül az ezüst, a réz, a higany és a platina azami megtalálható. Nem tekinthető tehát véletlennek, hogy az ember őstörténete során először ezeket a fémakat ismerte meg és vette használatba. Az arany és a platina ritkasága folytán került kitüntetett helyzetbe.

Az arany és érceinek bányászata régmult időkre nyúlik vissza. az egyiptomi és középamerikai kultúrákban több ezer éve használták az aranyat, a római korban pedig már rabszolgák ezreit dolgoztatták embertelen körülmények között a föld alatt az arnytelérek kitermelésén.

A történeémi Magyarország területén az akkori római birodalomban Erdélyben Verespatakon ma is láthatóak azok a vájatok melyekben tűz segítségével lazították az aranyat tartalmazó közeteket. Ezekben a vágatokban korabeli szerszámokat és viasztáblákat is találtak a régészek.
A középkorban Magyarország nagyon fontos szerepet játszott Európa aranyellátásáben. Erdélyben és a felvidéken bányvárosok sokaságában termelték ki a nemes fémeket. Egyes becslések szerint a középkorban az európai aranytermelés több mint a fele magyarországi bányákból, kohókból és pénzverőkbőé származott. Az aranytermelés mennyiségére utal, hogy III.András királyunk 1300-ban egyetlen tételben 1000 kg aranyat adott el a velencei piacon. A " körmöci arany" fogalom volt Európaszerte. Selmecbánya, Körmövbánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Rudabánya, Nagybánya, Verespatak még legalább tíz szabad királyi bányavárosban folyt az araanyérc termelése és kohósítása, amely királyi jog volt, miután I.István királyunk törénybe iktatta azt. Sokan éltek meg az aranymosásból is ami különösen a Garam folyó mentén történt,

A magyarországi arany jelentősége az Újvilág vagyis Amerika felfedezésével szorult háttérbe, amikor az első felfedezőket követő kaéandorok sokasága irtotta az őslakos indiánokat az arany bűvöletében.
"Aranyláz" tört ki több alkalommal, melyek közül a kaliforniai és az alaszkai vált a leghihedettebbé, valamint az "Eldorádó" kutatása.Ezek a lázak sok.sok emberi életet követeltek és legtöbbször csak áttmeneti eredmányt hoztak, hasonlóan az ausztráliai rohamokkal.
Ma már a nagyipari módszerek, nagyfokú gépesítés és automatizálás jellemzi az aranybányászatot. A legnagyobb termelő bányák Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kazahsztánban és a Dél-Afrikai Köztársságban vannak-
Igazi jelentőségét, ami a pénz fedezetét jelentette, már régen elvesztette, ennek ellenére hatalmas trezorokban örzik és törekszenek a felhalmozására. Ha már csekély mennyiségben is tartalmazza a kőzet aranyat, már kitermelésre érdemesnek tartják. Erőteljes példa erre az Erdélyországi Verespatak, ahol egy tonna kőzetben 1,2--2,0 gramm arany található és mégis kitermelését csak az erőteljes környezetvédelmi fellépés akadályozhtja meg, de reális a veszélye annak, hogy mégis a "Tőke" megtérülése fog győzeelmeskedni a józn ész fölött, és mégis sebet ütnek a tájba, veszélyeztetik a környezet épségét...
Az aranyat fénye és könnyű megmunkálhatósága az ékszeripar legkedveltebb fémévé tette. Rendkivül jól nyujtható, nagyon vékony huzalok készíthetők belőle. Jól jellemzi ezt e tulajdonságát, hogy egy uncia ( 30,1 gramm)fémaranyból 120 négyzetméter aranylemez nyújtható ami ekkor tizezred miliméter vastagságú és "aranyfüst" lemeznek nevezik.
A tiszta aranyat, amit 24 karátosnk neveznek a legritkább esetben használják. Gyakoribb a 22 karátos és a 18 karátos, ezen utóbbi háromnegyede tiszta arany. De lwggyakoribb a 12 karátos arany előállítása, amikor az alapanyag fele részben más ötvöző anyag, Előfordul a 9. sőt a 6 karátos arany felhasználása is. Az ötvöző anyag milyenségétől függ az arany szine.A nagyon világos színühez ezüstöt, nikkelt vagy palládiumot adnak. a vörös aranyhoz rezet és cinket adagolnak. A zöldes árnyalató aranyat a réz, palládium, ezüst és nikkel különböző mennyiségű adagolásával értk el.
Kétségtelen, hogy az arany ma már az élet minden területén megjekenő elektronikus eszközök működéséhez is nélkülözhetetlen és a körülötte felsejlő misztikus köd még sok titkot sejtet...