Az arany a hatalom, a csillogás, a biztonság, a gondtalanság, a fenség, az erő, a lehetőség szimbóluma. Az arany szexi és csábító, lenyűgöző és észvesztő, gyönyörű és elég gyakran mocskos. Tudjuk, de nem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól. Ahogy azok a befektetők sem, akik pár hónapja az ingatlanpiaci válság következményeitől rettegve akkora keresletet támasztottak, hogy az arany ára történelmi csúcsra, 1000 dollár fölé emelkedett unciánként. Lássuk, hogy is van ez az arannyal!

Az elmúlt egy évben a világ nagy pénzügyi befektetőihez nem folyt vissza készpénzben úgy 1,3 billió dollár, amit elsősorban az amerikai ingatlanüzletbe fektettek be. Márpedig, ha egy vagyontárgyat nem lehet eladni vagy bérbe adni, akkor az értéke gyakorlatilag nulla. Hogy milyen pénzügyi technikák felelőtlen alkalmazásán keresztül jutott el a piac a „nem elsődleges” (subprime)jelzáloghitel-piaci válsághoz, az most nem is fontos. Csak a tény, hogy a legnagyobb bankok kénytelenek voltak veszteségként leírni 200 milliárd dollárt, s legalább további 100 milliárdra lesz szükség a konszolidációjukhoz. A válság azonban sokkal kiterjedtebb. Az amerikai jegybank, a Fed elnöke, Ben Bernanke eredetileg – amikor kiderült, hogy a befektetési piac két bankóriása, az UBS és a Bear Stearns bajba került – 100 milliárdra becsülte a válság költségeit, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben kiadott közleménye azonban már 945 milliárd dollárt említ. (Sőt, a válság következtében már elindult s még várható perek is milliárdokat vehetnek ki a pénzintézetek zsebéből.) Nem csoda tehát, hogy egy nappal azután,amikor a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns a konkurencia ölébe hullott, s (2008. március 16-án) felvásárolta a JP Morgan Chase, az ideges befektetők szinte minden pénzt megadtak volna, hogy vagyonukat a biztonságosnak hit aranyba fektessék; a "minden" ez esetben 1033,90 dollárt jelentett unciánként (ami elképesztően magas érték az augusztusi 650 dollárhoz képest). A március 17-i az aranyár történelmi csúcsa.

Egy kiló svájci arany. Kisebb vagyon © siderus.org

De a kezdeti riadalom gyorsan csökkent, s hamarosan 15 százalékkal alacsonyabb áron köttettek már az ügyletek, amiből sokan arra következtetnek, hogy a válságnak vége van. Az aranyár azonban aligha tér vissza oda, ahonnan felkapaszkodott, mert az olcsó pénz és az infláció az USA-ban még mindig vonzó vagyontárggyá teszik a rúdaranyat. Sőt, az aranyba való befektetéseknek egy igen jelentős része már nemcsak a vásárlás tényét s az aranyra való követelést rögzíti, hanem készpénzért magát a fémet kérik, de legalábbis meghatározott helyen lévő aranyat vásárolnak.

Ennek a változásnak jó oka van. A meg nem határozott helyen lévő arany a pénzügyi cégek trükkje, ha úgy tetszik, innovációja. A meg nem határozott aranyra vonatkozó ügylet esetén csak egy könyvelési műveletről van szó (nagyon hasonlóan a bankszámlához), amikor a befektető tulajdonképpen kölcsönadja az aranyát a brókernek, aki ezután díjat fizet a tulajdonosnak. Csakhogy a befektető ilyenkor komoly kockázatot vállal, hiszen a vagyona a bróker túlélésétől függ. Egyes becslések szerint átlagos gazdasági körülmények között az ügyletek 95 százaléka meg nem határozott helyen lévő aranyra vonatkozik, de ha nő a befektetők idegessége, az ügyletek is változnak, s megnő a kereslet a fizikailag létező, azonosított helyen lévő fém iránt.

A „fizikai arany” kereskedelme Londonban koncentrálódik, s ez a világ leglikvidebb, legkifinomultabb piacainak egyike. A rúdaranyat készpénzre váltani a befektetők számára a lehető legkönnyebb, hiszen ehhez a hitelesített aranyrudak maguk adnak garanciát. Mivel pedig a professzionális kereskedelemben általában 400 unciás rudakkal folyik az üzlet, ez magakadályozza, hogy túl sok szereplő jelenjen meg a piacon, s így a megbízási díjak is kiszámíthatóan alacsony szinten maradnak.

Az aranyárak a nagyobb pénzügyi piacoktó lfüggetlenül mozognak. Az arany árára elsősorban a befektetők hangulata, legfőképpen idegessége hat, az, hogy mennyire vágynak a „biztonságos kikötőbe”. A korreláció hiánya az aranyat kulcselemévé teszi bármely diverzifikált befektetési portfoliónak. A fizikailag birtokolt rúdarany – merthogy készpénzért be lehet szerezni, s azonnal készpénzre is váltható – különleges fajtája a kereskedésre alkalmas vagyontárgyaknak, mert majdnem teljesen mentes a tranzakcióban részt vevő másik fél okozta kockázatoktól. Ezért, akinek aranya van, az megszabadul a bankok és brókerházak fizetőképességében rejlő kockázatoktól, s csak azt kell figyelnie, hogy az aranyár éppen hogyan változik a piacon.

Az arany árát a nyitott piacokon határozzák meg, de egy procedúra keretében, amit 1919 szeptembere óta „London Gold Fixing” néven ismer az üzleti világ, kialakítanak egy napi igazodási értéket. Van egy délutáni ár is 1968 óta, amit akkor határoznak meg, amikor az amerikai piac már nyitva van.

Az arany ára meglehetősen széles sávban változott az elmúlt negyven évben. A csúcsot az idén márciusi 1030 dolláros unciánkénti érték jelentette, de egy nagy emelkedést 1980-ban is regisztráltak, amikor egészen 850 dollárig emelkedett az ár. A legalacsonyabb értéket 1999 júniusában regisztrálták, amikor 252,9 dollárra süllyedt az unciánkénti ár.

Forrás: gold.org

HVG