Az ékszerarany nem, csak a tömbarany, az arányérme az, ami hosszú távú befektetést jelent, hiszen az ékszerarany - esetleg gyorsan csökkenő - értékét a divat határozza meg.

Befektetési céllal igazán tömbaranyt érdemes vásárolni, amire már "részletekben" is van lehetőség. Van olyan kereskedő ugyanis, amelyik meghatározott futamidő alatt befizetett kisebb összegekkel ad lehetőséget tömbarany "unciánkénti" vásárlására.

A befektetési célú nemesfém kereskedelem engedélyhez kötött, mint ahogy minden nemesfémből készült ékszer, díszmű és egyéb tárgy. Az engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága adja ki - tájékoztatta az MTI-t Teleszky János, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak kereskedelmi, piacfelügyeleti valamint nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatósági feladatokkal megbízott igazgató-helyettese.

Az ékszerarany nem befektetés

Teleszky János az MTI kérdésére elmondta, hogy jelenleg 2.593 engedélyes van, és az ellenőrzési tapasztalatok alapján mintegy 80-85 százalékuk aktív. Az ékszerkészítők száma néhány száz, de a jelentősnek számító hazai gyártók jóval kevesebben vannak.

A befektetési célú aranyat a általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg. Eszerint az ilyen arany legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany. Az 1.800 után vert aranyérme is befektetési arany, ha anyaga legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú és az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz, vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét. Még egy esetben beszélhetünk befektetési aranyról, ha az szerepel az Európai Unió úgynevezett Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett érem listán. Ez az irányelv az áfa-mentességet rögzíti.

A befektetési célú aranyat nem is kell fémjelezni, sem névjelezni, azaz hatóságilag igazolni. A hatóság az ilyen arany tárgy esetében csak a kereskedési jogosítvány és a feltüntetett nemesfémtartalom meglétét ellenőrzi, az értékesítés folyamatát azonban nem.

A befektetési célú arany tárgyakat meghatározó módon, két nagyobb gyártó állítja elő Magyarországon, de számos márkás külföldi gyártó termékei is kaphatók a magyar piacon. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzését, beleértve a befektetési arany forgalmazását a hatóság a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsokságával (VPOP) együtt végzi. A rutin ellenőrzések során vizsgálják az engedély és a termék kötelező jelzéseinek meglétét valamint azt, hogy az ékszer vagy annak finomságára vonatkozó tanúsítás hamis-e. A fogyasztók az ékszer finomságára, a fémjelzés eredetisége vonatkozó panasszal a hatósághoz fordulhatnak.

A befektetési célú arany növekvő forgalmával együtt a hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) együtt fokozni kívánja az ellenőrzéseket.

Binder István a (PSZÁF) szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy az aranykereskedelem nem tartozik a tőkepiaci illetve a befektetési és az árutőzsdei vállalkozásokról szóló törvények hatálya alá. Ennek ellenére a felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési célú arannyal folyó kereskedést, mert ha meghatároznak futamidőt, értéknövelt visszavásárlási garanciát vagy bármilyen hozamot, az - engedély hiányában - jogosulatlan pénzügyi tevékenységet jelent.

A felügyelet részt vett a VPOP-val és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal közösen folytatott néhány vizsgálatban. Ezek során a PSZÁF azt ellenőrizte, hogy egyes konstrukciónál felmerülhetett-e például áruvásárlási hitel nyújtása, de a vizsgált esetekben ilyen megállapítást nem tett.

Binder István arra felhívta a figyelmet, hogy visszavásárlási garancia nélkül a tömbaranyat csak a törtarany árában lehet értékesíteni, ami jócskán csökkenti annak értékét.

Teleszky János az aranykereskedelmet felügyelő hatóság igazgató-helyettese az MTI-t arról tájékoztatta, hogy drasztikusan csökken az aranytárgy piac gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett vásárlóerő és az arany árának emelkedése miatt. Megváltoztak a fogyasztói szokások is, ajándékként manapság inkább tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak. A piac szűküléséhez hozzájárult az is, hogy az arany ára néhány év alatt majdnem háromszorosára emelkedett, így a vásárlók érdeklődése inkább az olcsóbb ezüst ékszerek felé fordult.

A magyar aranypiac nagyságáról csak szakértői becslések léteznek, ami szerint a piac nagysága mintegy 20-25 milliárd forint, amiből ötmilliárd forint körül van a befektetési célú arany forgalma.

MTI