Aranykészlet, aranyfelhasználás.

1980-ban a világ becsült aranykészlete (Kína nélkül) 76.400 tonna volt; ebből a

központi állami bankok tartalékai 38.800 tonnát tettek ki

(USA: 8600 tonna; Oroszország: 2700 tonna).

A fennmaradó készlet fölhasználására csak becslések állnak rendelkezésre:

állami és magántezaurálás 50%;

ékszer, dísztárgy, díszítő aranyozás 20%;

fogászat 20%;

ipari fölhasználás (elektronika, űrhajózás) 10%.

A legutóbbi évtizedek ásatásai igazolták azt a föltételezést, hogy a fémművesség őshazáját az Anatóliától Kelet felé Örményországon át Afganisztánig nyúló hegyvidéken kell keresni.

E területek lakóinak Kr. e. a 6. évezredben sikerült a fémek hideg megmunkálása. Kr. e. 5000 körül találták fel a fémek hevítéses lágyítását és Kr. e. 4800 k. érceikből való kiolvasztásukat.

Az elsőnek megmunkált fémek az arany, a réz és az ezüst, mert ezek fordulnak elő termésállapotban, fölbukkanhatnak a föld felszínén, és fémes fényük következtében föl is tűnhetnek, hideg állapotban is megmunkálhatóak (hidegsajtolásos hegesztés).

5. aranyötvözetek, aranyfinomság.

Puhasága miatt az aranyat csaknem kizárólag ötvözeteiben használják. Az ötvözés szolgálja a szín, az olvadáspont, a szilárdság és az ár megváltoztatását is. Az ötvözetek készítéséhez a legfontosabb adalékanyag a réz és az ezüst (színesötvözetek), valamint a palládium és a nikkel (fehérarany-ötvözetek). Az ötvözet színét és egyéb tulajdonságait az alkotók egymáshoz viszonyított aránya határozza meg (pl.

Az arany (lat. aurum, gör. khrüszosz), Au:

a legismertebb és legjellegzetesebb nemesfém, a gazdagság és maradandóság jelképe.

 I.1. Előfordulása. Az arany átlagos koncentrációja a szilárd földkéregben 0,005 g/t, ezzel az elemek gyakorisági táblázatán a 75. helyen áll. Kitermelése csak ott gazdaságos, ahol koncentrációja legalább 2,5 g/t. A természetben legtöbbször fémes állapotban, termésaranyként fordul elő, de nem teljesen tisztán (színaranyként), hanem ezüsttel, rézzel, bizmuttal természetes ötvözetet alkotva.

An important color in Buddhist mysticism is gold. The statues prepared in the Tibetan regions are often painted with gold. Not only the faces but often the complete figure is gilded over with pure gold.

Indeed, the practice of painting statues, particularly faces, with gold paint is exclusively Tibetan. If, therefore, a sculpture looks as if it has been given a face-lift with gold paint, it is likely to have emerged from Tibet, no matter where it was made.

Tibetans have a love for gold that stretches back to ancient times. This love is reflected in their workmanship in gold, which was praised as long ago as the T'ang period in Chinese chronicles and which, therefore, may have been as intrinsic to them as it was to the Scythians in Central Asia.

ikonosztáz A keleti templomokban a szentély és a templomhajókat elválasztó díszes deszkafal, melyet az egyházi előírás szerinti sorrendben szentképek, ikonok díszítenek.

A Magyar Katolikus Lexikon ezt írja az ikonosztáz szóról:

ikonosztáz,

másnéven ikonosztázion, görögül  eikonosztászisz, eikonosztászion, képfalat, képállványt jelent.